Sziasztok, ismételten jelentkezem. Na honnan? Persze, hogy Tótvázsonyból.
Ez a negyedik nap itt, a tegnap esti kultur disco után kissé nehéz volt felkelni de nagy nehezen csak sikerült. Mivel délelőtt nem volt szervezett program, így lehetett választani az alvás, a napozás, úszás, és a szentmise között. A legtöbben az alvást választottak.
Miután mindenkinek sikerült kipihenni az est fáradalmait, és kikászálódtunk az ágyból el is indultunk ebédelni, hogy nehogy éhen maradjon a pocakunk, de biztosíthatlak titeket, nem maradt. Olyan finom étellel szolgáltak, ami után meg a 11-edik ujjunkat is megnyaltuk volna, ha lenne. De mivel nincsen, így visszasétáltunk a mesés Bakony Hotel kényelmes szobáiba, hogy megpihentessük az ebédet, és felkészülhessünk az esti divatbemutatóra.
A lényege az volt ennek a bemutatónak, hogy a csoportok valamilyen sztár stílusát kellett felvegye, és úgy előadja, hogy a többiek felismerjek.
Igazán érdekes alakok születtek, mint például Charlie angyalai, Calambo, Szandi és férje, a Jóbarátok híres házaspárja, és a kedvencünk az a Mr. Ben.
Ugyan akkor a délutáni programokhoz tartozott az angyalkázás megbeszélése, végre fényderült arra, hogy ki-kinek volt az angyala. Érdekes egymásra tálalások voltak az én angyalkám például végig nagyon vigyázott rám, mégsem jöttem rá, hogy ki az. Akire én kellett vigyázzak rövid időn belől kitalálta, hogy én vagyok az angyalkája. Azért remélem jó angyal voltam.
A vacsorát a karaoke parti követte, ahol mindenki pár percig sztárnak érezhette magát. Mint minden jónak ennek is vége lett egyszer.
Most itt ülök a szobám küszöbén, nektek írok, közben meg arra gondolok, hogy nem akarok holnap hazamenni. De mielőtt meg véget érne ez az álom, megyek és csobbanok a hátsó tavacskában.
Kacs
A nehéz ébredésnek tulajdonítható néhány perc késés már megszokott volt mindenki részéről, de ezek ellenére 9-30 kor sikerült nekifogni a reggelinek.
A reggeli után egy olyan tevékenység vette kezdetét, ami személy szerint nekem a kedvencem volt. Eleinte különböző reklámfilmeket néztünk, ezt követően újra csapatokra osztottak és minden csapat kapott két cetlit. A cetlin egy-egy szó állt, amihez reklámfilmet kellett mi is készítsünk. A csapat, amiben én is részt vettem a Hullakozmetikus szót kapta elsőnek, a második téma pedig Kiszel Tünde szakácskönyve volt. A Hullakozmetikus tanfolyamon nagyon sokat mosolyogtunk, mivel próbáltuk minél hitelesebben előadni. Saját szlogenünk is volt, amely a következőképpen szólt: "Ha meghalnék én is, ezt választanám".
Nagyon érdekes volt a zacskós nyaklevesnek is a reklámozása, meg a gumicsizma nagy sikereknek örvendett.
A későbbiekben gasztronómiai tudásunkat kamatoztathattuk, a Kiszel Tünde félé szakácskönyvből, ahol elsajátíthatjuk a lábgombából készített gombapörköltet, a kirántott asztalfiók illetve sarokba vagdalt leves elkészítési módját, és a desszertről sem feledkeztünk meg így ajánlhatom a néger csók fekete dákóval készített tortát, illetve a lúdtalpas palacsintát.
A kreativitás mindenkinél kibontakozott ugyanis jobbnál jobb ötletek születtek.
Az alkotás művészete mindenkinek meghozta az étvágyát, így hamarosan mentünk ebédelni. Az ebédet a szokásos pihenés követte, majd mindenki szedte a sátorfáját és mentünk Balatonfüredre, pontosítva először Tihanyba. Rengeteget lubickoltunk, nevettünk, ettünk lángost, vizibicikliztünk, és hintáztunk, meg lazítottunk is.
Ahogy beesteledett, sétáltunk Balatonfüreden a bornapok alkalmából borozgattunk, és kürtőskalácsot meg fahéjas mandulát ettünk.
Éjfélkor egy szórakozó helyen folytattuk az estét, ahol tomboltunk egészen reggelig.
Edu
Mint minden hosszú este után a reggeli ébredés elég nehéz, még akkor is, ha 9 órakor van.
Igaz pici késéssel, de a Gyergyóiak mégis csak elsőnek érkeztek a reggelihez. Nem panaszkodhatunk, mert a reggeli is igazán laktatós és finom volt, és jól is laktunk.
De mivel nem az evésről szol az út neki is fogtunk a munkának.
Az első feladatnál vegyes csoportokat alkottunk a csernátoniakkal, szalkaiakkal, és természetesen a tótvázsonyiakkal. Minden csapat kapott egy cetlit, amin egy ismert mese volt, mint például a Hófehérke és a hét törpe vagy a Hamupipőke csak éppen más végkifejlettet, kellet, írjunk neki. A mi csapatunk sztorija kb. az volt, hogy a 7 törpe bányájában igazából klóónoznak, és az esküvőn jön a rendőrség.
A végét úgy tálaltuk ki, hogy Hófehérke összeáll a rendőrrel, a gonosz mostoha győz a hét törpe börtönbe, kerül. Nagyon érdekes történetek születtek. A második feladatként egy egyesület jövőbeni történeteit írtuk át.
A mi egyesületünk, épp riportot készített a Gyilkostónál mikor egy vízszörny előkerült a semmiből. Igazán mesés délelőttünk volt, mert mindenkinek lehetősége adatott megcsillogtatni a képzelőerejét. Ennyi mesélés után igazán megéheztünk, tehát ebédidő következett. Ebéd után volt lehetőség internetezni, napozni, úszni egyszóval mindenhez, amihez csak kedved volt. És igen elérkeztünk az est fénypontjához, a hússütéshez, saját magunk által készített nyárson sütött hús volt a menü, amit gitározás követett.
Ettünk, ittunk, mulattunk, beszélgettünk, és amikor már nem bírtuk szusszal lefeküdtünk, hogy másnap pihentebben ébredhessünk.
Kacs
Az utazás nagyon kellemes volt, rengeteget beszélgettünk, hogy vajon milyen lesz az elkövetkező pár napunk.
Két alkalommal kellett vonatot cseréljünk, de addig is egy kicsit ki tudtunk nyújtózni.
12 óra körül érkeztünk meg Veszprémbe, ahol Szilárd várt minket. Autóba ültünk és fél óra elteltével, már Tótvázsonyban voltunk.
Fél órás pihenő után az ebéd következett, egy nagyon hangulatos vendéglőbe, ami nagyon tetszett nekünk.
14-15 óra között ismét egy pihenő következett, nekünk még mindig nem volt szobánk, de ez nem gátolt meg a pihenésben.
A pihenőt követően elkezdődtek az ismerkedéses játékok, illetve a csapatösszerázó tevékenységek.
A szoba problémánk is megoldódott, Kacs és én Ádám és Krissz szobájában kaptunk helyet, míg Oli a szomszéd szobába költözött be.
A játékokat követően a szervezetek bemutatása következett a következő sorrendben:
A bemutatókat vacsora követte, utána meg szabad tevékenység. Az emberkék többsége pókerezni, meg csocsózni ment mi Kaccsal inkább az úszást, meg a sakkozást választottuk.
Mikor visszajöttünk a szobához, hogy szárítkozzunk meg, az ajtó becsukódott, mi meg nem is reagáltuk le csak 5-10 perc elteltével, hogy kizáródtunk, a kulcs meg bent a szobába.
A szomszédságunkban volt néhány fiatal srác, akiket megkértünk, hogy segítsenek, a probléma ott kezdődött, hogy nem tudtak magyarul, mi meg nem tudtunk németül, így kézzel, lábbal mutogattunk, hogy a kulcs bent, az ajtó meg zárva.
Ahogy lereagálták a történést annyira lelkesek voltak, hogy a kicsi Philipet begyömöszölték a nyitott ablakon ahol szegény alig tudott bemászni.
Az ajtót így sikerült végül kinyitni, az esemény után a fiúk társultak hozzánk, és éjjelig tartó beszélgetésbe torkollott az este, amit egy újabb fürdés követett.
Élményekben gazdag napnak lehettünk részesei, amit követ hamarosan újabb 4 gyönyörű nap.
Edu
Lukács Piroska
Ladó Tünde