|
Látnivalók
|
A Lázár kastély az erdélyi reneszánsz építészet legszebb példája, Szárhegy és Székelyföld egyik büszkesége. Itt nevelkedett, nagybátyjánál Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély története és létrejötte az egykori Lázár családdal fonódik össze. 1450 és 1532 között szakaszokba épült, majd 1631-ben Lázár István bástyákkal, várfalakkal meg várárokkal bővítette. Ez a pompás reneszánsz udvarház Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központja lett. 1658-ban a Gábor diák vezette székely csapat itt győzte le a tatárokat és a moldvaiakat. Az elesett tatárokat a falu alatt egy földkupacba temették bele, ami ma „Tatárdomb" néven ismeretes. 1908-ban emléktáblát helyeztek el a domb mellé, évente egyszer a falu lakói kizarándokolnak e helyre, hogy szentmisével emlékezzenek meg a csatáról.
A várkastély miután többször is leégett Lázár Ferenc helyreállítatta, majd 1842-ben, mikor-is súlyos tűzvész pusztított a kastély végleg romba dőlt. A restaurálási munkálatok napjainkban is folynak, az asszonyok háza épületet még nem sikerült helyreállítani. 1974 óta híres képzőművészeti alkotótáborok, népi mesterségek tanítása tábor, valamint 2007-től „Muuuvi" nemzetközi animációs filmfesztivál kerül megrendezésre e helyen. Napjainkban itt tekinthető meg az alkotótábor munkáinak állandó kiállítása, valamint a népi mesterségek táborban készített gyönyörű szőttesek, varrottasok, rézveretek, festett bútorok. |
|
Módosítás dátuma: 2010. július 06. kedd, 10:22 |
|
|
Római katolikus Plébánia-templom és erődítmény: Ősi szokás szerint a templom a hegyre épült, mintegy 786 méter magasságban őrködik a falu felett.
Stílusánál fogva a román kor és a késő gótika egyik szép emléke. Eredete 1235 körül-e tehető, Hargita-megye hivatalosan bejegyzett műemlékei közé tartozik. Háromszori átépítés során sajnos elvesztette gótikus jellegét, azonban a 2008-as ásatások során felszínre került szentély falfelület és egy 13. századi kőből faragott keresztelőkút bizonyítják a templom korát. A Lázár család tagjai az altemplomban vannak eltemetve, illetve a falu temetkezési helye is, a templom melletti fenyvesek nyugodt környezetében van. |
|
Módosítás dátuma: 2010. július 10. szombat, 09:07 |
|
Ferencrendi kolostor és templom |
|
A Szármány hegy ősidők óta, valószínűleg már a pogány korban is kultikus, istentiszteleti hely volt. A szárhegyi Lázár család egyik őse, Lázár Miklós Rómából hazatérve, álmában történt látomásra hivatkozva 5 kápolnát építtet a Sármány-hegyre eros védőfallal körülvéve.
Lázár István 1642-ben a ferencesekre bízza a kápolnát és P. Kolozsvári Bertalant kéri meg a kolostor megtervezésére.
1749-ben a tűzvész pusztítása után építik a ma is álló kolostortemplomot, mely teljes egészében a barokk stílus jegyeit hordozza. A ferences szellemiség nagy hatással volt a szárhegyiekre.
A faluból 1700-tól 1948-ig 42 ferences került ki. A zárdában fennállása óta 800 ferences barát lakott és 51 itt van eltemetve a kolostor kertjében, köztük Kájoni János is, híres Kájoni-kódex alkotója, ki itt volt rendházfőnök. A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is, kegytemplom, különösen a Szent Antal tisztelőinek. A templom Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve, búcsúja augusztus 15-én van, mikor gyalog-keresztek érkeznek a környező településekről, hogy közös szentmisével, emlékezzenek meg az ünnepről.
A kolostor közvetlen szomszédságában gyermekotthon található, illetve másik oldalt egy gyönyörű szoborpark, a művésztábor sok évi szobortermékéből. |
|
Módosítás dátuma: 2010. július 10. szombat, 08:53 |
|
A 15. századi gótikus kápolna egykor gyergyói zarándokhely volt, ma műemlékként van nyílvántartva. 870 méter magasan a Szármány hegy déli oldalán áll. A helynek ma is különös varázsa van, kilátás nyílik innen az egész gyergyói medencére. |
|
Módosítás dátuma: 2010. szeptember 03. péntek, 21:41 |
|
A szecessziós stílusú kultúrpalotát Csiszér Alajos, marosvásárhelyi műépítész tervezte, ki egykor Koós Károly tantíványa volt. Helyi közadományokból épült 1929-ben. Központi részében egy nagy karzatos, kupolás terem található, mely ma a falu köz illetve magánrendezvényeit szolgálja. A nagyterem színpaddal, öltözőkkel, mellékhelyiségekkel, irodával, jól felszerelt konyhával, illetve kis teremhelyiséggel van ellátva. A kis teremhelyiség a szárhegyi néptánccsoport által a „Cika terem" nevet kapta, ahol általában népi rendezvények, stúdió előadások illetve különböző oktatási programok kerülnek bemutatásra. Az épület 500 személynek kényelmesen helyet ad, állapota kitűnő, 2007-ben restaurálási munkálatokon ment át. Ezen épületben zajlik le minden olyan program mely a falu művelődését és közjogait szolgálja: kulturális rendezvények, közértekezletek, falugyűlések esküvők és iskolai rendezvények. |
|
Módosítás dátuma: 2010. július 10. szombat, 09:03 |
|
|
|
|
|
|
